Tatra 603
„A szocialista nagyvad”
A vállalat:
Annak ellenére, hogy a Szovjetunióból vezérelt kommunista óriás-diktatúra idején a kisebb kontinensnyi ország ideológiájának egyik kulcseleme a nehézipar minden áron való fejlesztése volt, a szovjet kommunisták kényesen ügyeltek arra, hogy a fontosabb termékek mind az óriás-államszövetség területén készüljenek.
Ebben segítségükre volt, hogy a leigázott közép- és kelet-európai országok többségében az ipari termelés vagy eleve gyenge volt (pl.: Magyarországon, Romániában), vagy a háborúban szenvedett óriási károkat. Emiatt bár a legtöbb, a keleti blokk igáját nyögő országban előbb-utóbb megindult az autógyártás, mindössze egy vállalat, a csehszlovák Tatra volt képes egy valóban kiemelkedő modell előállítására.
Magát a Tatra-t (még mint Ignác Sustala & Company-t) 1850-ben alapította a cég nevében is szereplő úriember lovas kocsik gyártására.
Az alapító, Ignác Sustala 1891-es halálával az addig lovaskocsikat gyártó cég átállt a vasúti kocsik előállítására (mint Nesselsdorfer Wagenbau-Fabriksgesellschaft), majd 1897-ben elkészült a Präsident, a cég első személyautója. Ez még inkább csak egy gépesített hintó volt, de ezt követően egymás után jelentek meg a gyártó saját tervezésű személyautói.
A vállalat az első világháború után újabb névváltáson esett át (Koprivnická vozovka), majd 1919-ben az autógyártó üzletág a Csehországon kívül is kiejthető Tatra nevet kapta (a közeli hegyvonulat után).
A Tatra igyekezett teljesen lefedni a piacot: tervezett népautót (a Volkswagen Bogár a Tatra V570-es prototípusának másolata), de a közép- és felső-kategóriában is képviseltette magát (a Tatra-k jellegzetessége volt erősen áramvonalazott karosszériájuk - e korszak egyik ikonikus típusa az 1936-os Tatra 87-es volt).
A cég teljesen a második világháború alatt sem szüntette be a gyártást és a háborút követően jóformán azonnal újraindult a nagyobb volumenű cseh személyautó-gyártás, ráadásul a márka korábbi típusai mellett bemutatta a Tatra 600 „Tatraplan”-t is.
A remények azonban gyorsan szertefoszlottak, mivel a nyugat és kelet határán fekvő Csehszlovákiában alig 2 évvel később, 1948-ban a kommunisták puccsal átvették a hatalmat és ezzel a szláv országban is beköszöntött a felülről vezérelt, tervutasításos gazdaság, azaz az intézményesített nyomor és hiánygazdaság kora.
A Tatra előtt azonban megcsillant egy lehetőség: a gyárat először megpróbálták elsorvasztani, de a Szovjetunióból importált, felsőkategóriásnak mondott reprezentációs limuzinok olyan rossz minőséget képviseltek, hogy azt már a helyi pártfunkcionáriusok sem tűrhették.
Megszületett a parancs: a Tatra gyártson egy új, luxus-kategóriás személyautót a helyi piacra: ez lett a legendás, ám semmitmondó nevű Tatra 603-as (a típus tervezése már korábban is folyt, de ekkor még titokban dolgoztak, Valuta fedőnévvel).
Konstrukció:
A Tatra 603-as papíron egy teljesen sima ferdehátú családi autónak tűnt, pedig valójában a kommunizmus csúcskategóriás típusa volt, világviszonylatban is űrkorszaki megjelenéssel, valamint többé-kevésbé elfogadható gyártási minőséggel és felszereltséggel.
A tervezőcsapat kitett magáért és a típus (a Tatra-ra jellemző rendkívül aerodinamikus) karosszériáját még extravagánsabbá tették. A Tatra 603-as maga volt a megtestesült egzotikum: az autó minden porcikája más, több volt, mint kortársai.
Az autó nem kapott hagyományos, a front közepébe épített hűtőrácsot, ehelyett egy hasonló alakú, krómszegélyű elemet építettek be, benne egy közös burkolat alatt 3(!) kerek fényszóróval. Ezt a kirívó első szekciót alulról széles (krómozott) lökhárító, felülről a belapított motorháztető szegélyezte: a motorháztetőre és a gumibakos lökhárítók fölé egy-egy kisméretű légbeömlő nyílás került (maga a felső ”vájat” is megérne egy misét).
A 603-as domborított kerékívein kaptak helyet az elnyújtott indexlámpák, mögötte pedig a krómcsíkokkal keretezett 603-as típusjelzés. Az aprócska króm visszapillantó-tükrökkel felszeret jármű oldalán szintén krómcsíkot vezettek végig (a túlzásba vitt krómozás amúgy is a keleti autók jellegzetessége volt). A hátsó kerék fölé további légbeömlő-nyílások kerültek, a farra pedig aprócska króm uszonyok.
A krómmal körbefuttatott ablakok a Tatra-ra jellemző, erősen lekerekített farban értek véget: ez a mai autókon is felbukkanó megoldás általában rendkívül lecsökkenti hátul a belmagasságot és úgy általában a teret, viszont kétségkívül látványos. A Tatra 603-asnál ráadásul nem kellett aggódni az összezsugorodott csomagtartó miatt, az ugyanis elöl kapott helyet, lévén a típus farmotoros volt.
A hátsó szekcióban egy léghűtéses, 2,5 literes (Tatra 603F jelű) V8-as motor kapott helyet, ami a későbbi változatban is csupán 105 lóerőt adott le (a gigantikus hátsó részben az aprócska motor olyannak hatott, mintha valaki egy Ferrari vagy Porsche motorját lecserélte volna egy Kispolszkiéval).
A 603-as belső tere és extrái is kilométerekkel emelték a többi kelet-európai személyautó fölé: a minimalista, de míves középkonzol mellett a járműben külön kihajtható fogas is helyet kapott, sőt, léteztek belőle elegáns, kétszínű fényezésű példányok is.
Az autóba még olyan futurisztikus extrák is kerültek, mint a kormányváltó, a független négykerék-rugózás, illetve hogy a fentebb említett három első fényszóró közül a középső országúti az első tengellyel együtt fordult (afféle ős-kanyarkövető lámpaként). Mindezek mellett a böhömnagy típus hatalmas beltérrel rendelkezett, a dupla tűzfal miatt pedig szokatlanul csöndes volt (ugyanakkor érthetetlen módon néhány kapcsoló és takaróelem látványosan gyenge minőségű volt).
Életút:
Az 1956-ban megjelent Tatra 603-asnak már a puszta léte is csodaszámba ment, ám szinte megjelenését követően azonnal szembesülnie kellett a kommunizmus rögvalóságával.
A Szovjetunió minden áron kizárólagosságra törekedett, ezért a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa (KGST) keretében Csehszlovákia számára évente összesen 300 db felső-kategóriás személyautó összeszerelését engedélyezték.
A Tatra ezt túllépte, ráadásul a 603-asnak kihívója is akadt a későbbi Trabant 601-est is gyártó HQM Sachsenring GmbH Sachsenring P240 jelű típusának személyében.A szovjet vezetés szerint nem létezhetett párhuzamosan két, nem a Szovjetunióban gyártott luxusautó, ezért parancsba adták, hogy a keletnémetek és a csehszlovákok egyezzenek meg: az egyik modell továbbélhet, a másikat eltörlik. Szokatlan módon a német és a csehszlovák típus közül tesztek alapján választották ki a győztest, amely a lényegesen fejlettebb Tatra 603-as lett (a P240-es előállítását 1959-ben be is szüntették).
Ezután jó kommunista szokás szerint meghatározásra kerültek a Tatra 603-as kizárólagos vásárlói is: a járművet csakis a szűk, legfelső réteg használhatta, míg a párt kevésbé elit része kénytelen volt beérni a szovjet luxusmodellekkel.
603-ast magánszemély eredetileg nem is birtokolhatta és később is csak korlátozott exportra került sor, így a csehszlovák főemberek mellett a keletnémet diktatúra vezetői is megismerkedhettek a Tatra-val. Keleti típustól ritka módon a Tatra 603-ast csak és kizárólag a KGST-tag, illetve megfigyelői státusszal rendelkező kommunista országaiba értékesítették, nyugatra nem (az autók közel 2/3-a Csehszlovákiában maradt, 1/3-a az NDK-ba került, de néhány eljutott Kínába és Kubába is). Pedig a 603-as maga volt a megtestesült luxus: a típusból teljes, 19 éves gyártási ciklusa alatt alig 20422 db készült (kézzel).
Az első modellt, a T603-1-et 1962-ben váltotta le a 2-603: ezt könnyű volt felismerni, mert újrarajzolták az orr-részt és a korábbi 3 helyett hagyományosabb, 4-lámpás első szekciót és fejlesztett hajtóművet építettek be. A harmadik modell, a 2-603 II már nem okozott ilyen mértékű átalakítást, de például a tárcsafékek beépítése újdonságot jelentett. Érdekes, hogy egyes 603-asokat visszaküldték a gyárba, ahol szétszedték őket, majd újra összerakták, de már mint új modelleket.
A több rallyn is sikerrel szereplő 603-as fölött azonban eljárt az idő és 1974-ben bemutatták utódját, a szögletes, unalmas Tatra 613-ast. A 603-as gyártása 1975-ben véget ért bár a Tatra még próbálkozott személyautók gyártásával (ld. 623, 700), a csehszlovák autóipar fokozatos hanyatlásnak indult. Végül a teherautó-gyártóként a mai napig létező Tatra személyautó-gyártó üzletága elsorvadt, a hihetetlen 603-asok pedig a múlt homályába vesztek, hogy aztán évtizedekkel később a veteránautó-találkozók egzotikus sztárjaiként szülessenek újjá.
Műszaki adatok:
Név: Tatra 603
Típus: luxus ferdehátú
Fizikai jellemzők:
Hossz: 5065 mm
Szélesség: 1910 mm
Magasság: 1550 mm
Tengelytáv: 2750 mm
Saját tömeg: 1420 kg
Megengedett össztömeg: ismeretlen kg
Motor: 100 Le-s (Tatra 603F, ”V” hengerelrendezésű, 8 hengeres, 2545 ccm-es, benzinüzemű)
Férőhely: 5 fő
Csomagtér: ismeretlen l
Teljesítmények:
Végsebesség: 170 km/h
Gyorsulás (100 km/h-ra): 15,5 másodperc
Átlagfogyasztás: ~ 20 l/100 km