Scion xB
„Álruhás japán kocka”
A vállalat:
A fejlett világban jellemzően már nem a termékek minősége vagy ára a döntő jelentőségű, hanem a márkák, melynek nagyságát általában nem a tényleges értékük mutatja, hanem az, hogy az emberek mit gondolnak róluk.
Ha közismert autómárkákat mondanak embereknek, többnyire be tudják sorolni őket: az Audi és a Mercedes felső-kategóriás, a Volkswagen középkategóriás, stb., noha az első két típusnak van közép-, a Volkswagen-nak pedig felső-kategóriás típusa is (ld.: A1 és A-osztály, illetve Phaeton).
Egyes márkáknál ez teljesen irreális: a Rolls-Royce például a világ egyik legismertebb autómárkája és mindenkinek a legmagasabb ár és luxus jut eszébe róla, noha sok alkatrész a tulajdonos BMW-től érkezik, a hasonló tudású 7-es BMW ára mégis elmarad egy Rolls-Royce-étól.
A márkanevek elképesztően erős hatása nem csak az autóiparban van jelen (ld.: egy póló ára és egy pipával ellátott póló közti különbség), de ez a cikk most csak a személyautók-aspektusából vizsgálja a dolgot.
Általánosan elmondható, hogy nagyjából 4-6 millió forintnál van az a határ, amennyibe egy átlagos személyautó kerül, efölött már csak a márkanevet fizetjük (a világ leggyorsabb sportkocsijaként aposztrofált Bugatti Veyron vételárának is csak kb. 20%-a a tényleges anyagköltség).
A márkák ilyen túlárazottsága természetesen nem minden alapot nélkülöző és vannak előnyei (főleg a tulajdonos pénztárcájára nézve), egyes esetekben viszont az ilyen vagy olyan prekoncepció hátrányos is lehet.
Az autómárkák igyekeznek jól megkülönböztethető arculatot kialakítani, ám ez a különböző piacokon nem egyszerű feladat. Pozitív példa a Chevrolet - az Európában jól csengő, felső-középkategóriásnak tűnő márka valójában a tulajdonos General Motors ”olcsó” márkája, amely egy ideig a dél-koreai Daewoo típusait kínálta.
Ennek éppen az ellenkezője történt a Toyota-val. Amikor 2000-ben világszerte megjelent a Toyota Prius, az első sorozatgyártású hibrid családi autó, sok ázsiai és európai le volt nyűgözve - íme, egy tetszetős formába csomagolt jármű, amely a korábbiaknál kevésbé szennyezi a környezetet.
Ezzel szemben az Amerikai Egyesült Államokban gúny tárgyát képezte, mivel ott inkább a hatalmas méretű és erejű járműveket kedvelik, ráadásul olcsó a benzin és nem érdekli őket a környezetvédelem (az Amerikai Egyesült Államok a világ egyetlen fejlett országa, amely nem írta alá a kiotói jegyzőkönyvet).
De visszatérve a Toyota-ra: az Amerikai Egyesült Államokban ez a gyártó hiába kínál az ottani piacnak megfelelő típusokat (pl.: a tengerentúlon sikeres Camry limuzint vagy az óriási Tundra pickup-ot), a Toyota ott a középkorúak márkájaként ismert.
Ezt orvosolandó a Toyota 2002-ben megalapította a Scion márkát, amely kifejezetten az amerikai fiatalokat célozza (Ez egyáltalán nem egyedi: ilyen a Toyota alapította luxusmárka, a Lexus, a Honda-é az Acura, a Nissan-é pedig az Infiniti). A Scion viszont csak és kizárólag kisméretű járműveket gyárt (+ a Scion-logós Toyota 86 sportautót) - a kínálat egyik legkelendőbb darabja a simán csak xB (az alábbiakban erről lesz szó).
Konstrukció:
Az xB a Scion egyetlen olyan típusa, amelyet kifejezetten az amerikai piacra szántak (a Scion tC például egy átmaszkírozott Toyota Celica, a Scion iQ-t pedig a Toyota is iQ néven kínálja szerte a világban). Eredetileg a Scion xB is csak egy átmaszkírozott Toyota bB volt, de ez már nem igaz a jelenleg kínált második generációra.
Ennél a típusnál az előd rendkívül szögletes kialakításának helyét a lekerekített élek vették át, de a doboz-karakterisztikán nem változtattak. Kis mérete ellenére az xB klasszikus (hosszú) amerikai orrot kapott, mintha a motorháztető alatt egy nyolchengeres öntött motorblokk kapott volna helyet (pedig ”csak” egy felül vezérelt, felül szelepelt, két vezérműtengelyes, hengerenkénti befecskendezésű, soros négyhengeres dübörög benne).
Az első szekciót egyértelműen a gigászi lökhárító uralja. Az európai szemnek leginkább egy hókotró toló-lapjához mérhető idom persze nem nyújt extra védelmet, viszont lehetetlenné teszi az útpatkákra való le- és felhajtást valamint a dimbes-dombos területen való üzemeltetést.
A széles alsó hűtőrács mellett az xB kapott egy második, felső rácsot is (a márkajel vonalában), de ez rendkívül vékony és szintén csak a látványhoz járul hozzá, ellentétben a szögletes fényszórókkal és a keskeny függőleges ködlámpákkal.
Kissé úgy tűnhet, ez a túljátszott kialakítás annak eredménye, hogy a tervezők itt élték ki minden fantáziájukat, a Scion xB oldalról ugyanis már jóval kevésbé látványos. A magas ajtók keményebbnek mutatják az autót a valóságosnál, de ennek árát a keskeny, szinte már lőrés-szerű ablakokkal kellett megfizetni.
A ”C” oszlop (a második sor ajtajai mögött) nincs oldalajtó, ami szintén egyedi, ám parkoláskor jelentős teret takar ki. Egyéb tekintetben az xB látványvilága egy hétköznapi, modern autó benyomását kelti: indexes visszapillantó-tükör, színre fújt kilincsek, domborított kerékív, satöbbi.
A hasonló kategóriás európai autógyártókkal összevetve a típus ugyan nem túl praktikus, viszont ízig-vérig amerikai autónak mutatja magát és a motorja is kenterbe veri legtöbb vetélytársát.
Mindössze egyetlenegy hajtóművel lehet megvásárolni az xB-t: a 2362 ccm-es (2,4 literes) Toyota 2AZ-FE-vel, amely 158 lóerő leadására képes (ennek csak egy hátrányos tulajdonsága van: 9 liter körüli átlagfogyasztása).
Az ötsebességes manuális váltó mellett a négysebességes automata is az amerikai piac igényeit mutatja, akárcsak az extra lista. A Scion xB nem csak a hagyományos vezetés-támogató rendszerekkel kérhető, de különféle audiovizuális extrákkal is (többféle hifi, CD-lejátszó, Bluetooth és iPod csatlakozó, LCD-kijelző, stb.).
Életút:
A Scion a 2000-es évek elején két típussal debütált: az xA-val és az xB-vel (más néven Toxyota Vitz és Toyota bB). A látványra minimális különbségeket a tulajdonos Toyota agresszív reklám-kampánnyal próbálta növelni: volt itt gerilla-marketing, televíziós és online műsorok, egy magazin, stb., aminek eredményeként hihetetlenül rövid idő alatt sikerült felépíteni egy önálló(nak látszó) márkát.
A kínálatban hamarosan becsatlakozott a fent említett Scion tC kupé, majd 2007-ben megtörtént a modellváltás is: az xA karrierje véget ért, utódja az xD lett. Az xD is egy kompakt kisautó (128 lóerős motorral), de a Toyota úgy vélte, ebbe a kategóriába egy típus untig elég, ezért az xB-t újrapozícionálták.
Ez a korábbiaknál nagyobb második generáció azonban nem volt minden előzmény nélküli. A Scion már a 2003-as New York-i autó-kiállításon (a New York International Auto Show-n) bemutatta a Scion bbX-et, amely előrevetítette az utódot (hasonló prototípus az új xB-ből is létezik, Hako Coupe néven). Az xB a Scion egyik legkelendőbb típusa és sokan erre a járműre asszociálnak a márkanév hallatán.
Maga a vállalat alig egy évtized alatt stabil kis márkává vált annak ellenére, hogy a világgazdasági válság sorra szedte áldozatait az amerikai autógyártók között (ld.: a Buick LaCrosse-ról szóló cikk utolsó harmadában). Sikerük egyik oka az olcsóság: a legtöbb részegységet a Toyota fejleszti, így azok nem terhelik a Scion-t: e márka így jutányos áron használhat modern alkatrészeket.
A vállalat (egyenlőre) mű maradt alapításakori elveihez: jelenleg kizárólag kisautókat és sportautókat ad el, teret enged a tunning-nak és a szórakoztató-elektronikai extrák rendkívül széles palettáját kínálja.
A Scion típusait 2010 óta az Amerikai Egyesült Államok mellett Kanadában is értékesíti, de hasonló járművekre a világ más részein is rábukkanhatunk: az xB átmaszkírozott változata példáu a Toyota Rukus (Ausztráliában Corolla Rumion) néven fut, igaz, ezekhez gyengébb motorokat kínálnak és az extra-lista is szegényesebb. A jobbra látható 2014-es Kia Soul szintén nagyon hasonlít a Scion járművére, de az előbbiekkel szemben ez a típus semmilyen kapcsolatban nincs az xB-vel.
Az utóbbi években azonban a kezdeti lendület jelentősen megcsappant, ezért a Toyota úgy döntött, egy ideig nem fejleszt új Scion-okat (ez nem túl bíztató jel, még az időközben befuccsolt amerikai márkák is fejlesztettek). Az alábbiakban a Scion öt típusa látható - jobbról balra: xA, tC, FR-S, iQ és végül az xB.
Műszaki adatok:
Név: Scion xB
Típus: kompakt
Fizikai jellemzők:
Hossz: 4249 mm
Szélesség: 1760 mm
Magasság: 1610 mm
Tengelytáv: 2601 mm
Saját tömeg: 1373 kg
Megengedett össztömeg: ismeretlen kg
Motor: 158 Le-s (Toyota 2AZ-FE , soros, 4 hengeres, benzinüzemű)
Férőhely: 5 fő
Csomagtér: 614-1979 l
Teljesítmények:
Végsebesség: ismeretlen km/h
Gyorsulás (100 km/h-ra): ismeretlen másodperc
Átlagfogyasztás: ~ 9 l/100 km