Thor és az óriások
„Azt mondom, most már összefuthatnánk pár óriással”
A világ:
Az Elfnet.hu-n bemutatott rajzfilmeket szemlélve hamar egyértelművé válik, hogy az egész estés rajzfilm-gyártás a világon messze az Amerikai Egyesült Államokban a legerősebb, azon belül is néhány nagyvállalat szerzi meg az árbevétel meghatározó részét (legalábbis a nyugaton is bemutatott animációs filmek között). De a folyton-folyvást emlegetett Disney-Dreamworks-Pixar trión kívül is léteznek kisebb rajzfilm-készítő cégek: ilyen például a Blue Sky Studios és a Warner Bros. rajzfilm-részlege, de ide sorolható a stop-motion technikát használó Laika is.
Mellettük minden évben jelennek meg kis (rendszerint első nagyfilmes) cégek alkotásai is, de ezeket általában csak egy szűk kör ismeri, aminek oka igen prózai: a pénz. Sokan abban a tévhitben élnek, hogy elég, ha elkészítenek egy (szerintük) jó animációs filmet, pedig az igazság az, hogy komoly reklám híján a nézőközönség nem is szerez tudomást a filmről, amely így nem vagy alig termel bevételt, emiatt pedig kevés pénz jut a következő alkotásra.
A nézők szerencséjére ezek a kudarcok nem tudnak mindenkit elrettenteni, ezért mindig akadnak újabb próbálkozók, akik igyekeznek több országba eljuttatni alkotásukat. Ezek közé tartozik jelen írás tárgya is, amely egy 2011-es ír-német-izlandi koprodukció, egyben az első Izlandon gyártott egész estés animációs film (bár a filmet készítő izlandi CAOZ korábban több rövidfilmet készített).
E rajzfilm címét a fordítás során kissé összekeverték. Eredetileg az alkotás a Hetjur Valhallar - Pór címet viselte, melynek jelentése izlandi nyelven Valhalla legendái: Thor (Tór), alternatív címként pedig a Thor: a varázskalapács legendája címet kapta - ezt sikerült lefordítani Thor és az óriások-ra. Ahogy azt a cím sugallja, ez a mese a skandináv-germán mitológiába kalauzolja a nézőt, illetve annak középkori átiratába, amikor az emberek mellett (fölött és alatt) istenek éltek a Földön.
Ebben a történetben, egy kis, világtól elzárt faluban él Thor, a fiatal férfiú anyjával. Thor nem különösebben erős, ugyanakkor különösen kelekótya - kovácsként dolgozik, de arról álmodik, hogy egy nap ő is harcos lesz, mert a legenda szerint a csatában meghalt harcosok az égbe jutnak; Asgardba, azon belül is a Valhallába, Odin égi palotájába, ahol boldogan élhetnek, amíg a világvégén hadba nem vezeti őket Odin, akit Thor boldogan szolgálna.
Az emberek hisznek a legendákban, de Thor teljesen bizonyos Odin létezésében, hiszen félig isteni származású: apja maga Odin, az istenek királya. És valóban, a Földön legyőzött harcosokat az égben Heimdallr fogadja, aki varázskürtjével képes egy szivárványos felhőhidat létrehozni, amelyen át a harcosok bemasírozhatnak a Valhallába - amikor viszont egy újabb adag legyőzött harcos érkezik, egy kis manószerű lény is bejut a színarany városba, jókora kavarodást okozva az emberek és az istenek világában.
A Thor és az óriások furcsa mese: az alkotók egy több-szálon futó, bonyolultabb történetet mesélnek el, de a film alapvetően egy komédia, ezért a filmbe időről-időre burleszk-jellegű poénokat szőttek. A film látványvilága elmarad ugyan a Disney-filmek színvonalától, de a kis, független filmes produkciók között meglepően jónak számít rikító háttereivel és elfogadható animációval, ráadásul a Thor és az óriások-ban több olyan apróság található, amit az ember nem várna egy ilyen alkotástól.
Szereplők:
A Thor és az óriások-ban több mitológiai alak felbukkan, de ezek általában csak nagyvonalakban emlékeztetnek mondabeli önmagukra. Thor például egy teljesen átlagos fiatal: félisteni származású, de nem különösebben erős, gyors vagy okos és nincsen emberfeletti ereje vagy fegyverzete sem. Thor egy teljesen egyszerű fiatalember, a falu ifjú kovácsa, aki mindennél jobban szeretne harcossá válni, ám egyenlőre egy egyszerű fabábút sem képes legyőzni.
Thor aprócska falujában lakik Edda is, egy vele egykorú lány, aki kedveli a hebehurgya fiút, ellenben a falu harcosait nem sokra tartja. A (meg nem nevezett) harcosokra azonban szükség van, mert a világot óriásik járják, akik mindent feldúlnak, amit csak tudnak, de (elvben) Odin megvédi Thor falucskáját.
Odin, az istenek királya azonban nem ér rá meghallgatni a Földiek imáit, ugyanis ideje nagy részét az köti le, hogy Valhalla népét boldoggá tegye. Odin nem akar harcolni, míg Freyja istennő sürgeti a leszámolást az óriásokkal (Odin nem aggódik, mert tudja, hogy a tökkelütött óriások egymagukban sohasem lennének képesek egy összehangolt támadásra).
Azt azonban nem sejtik, hogy valaki a háttérből mozgatja a szálakat és Sindri, az apró varázslény felbukkanása hegyomlásszerű lavinát indít el.
Történet:
Sindri tehát bejutott a Valhallába, ahonnan először ki akarják dobni, de aztán mégis lehetőséget kap, hogy bemutassa áruját. A kis lény az által készített Morzsoló-t, a varázskalapácsot szeretné eladni: először kinevetik, mert a Morzsoló nem több egy kalapácsnál, ám hamar kiderül, hogy a fegyverben komoly mágia lakozik: képes villámokat szórni, elhajítva szinte bármit elpusztít, majd visszatér gazdája kezébe.
A mohó Odin elveszi a fegyvert, de amikor nem működik neki (hiszen előbb gyakorolnia kellene vele), mérgében elhajítja - csakhogy a fegyver visszatér gazdájához, aki nem kapja el, így az jól fejbevágja az istent, akinek kiesik az egyik szeme. Odin mérgében lehajítja Sindri-t a Valhallából a szemével együtt, majd eldobja a bajok okozóját, a Morzsoló-t is.
A megsértett Sindri varázs-csónakjával elutazik az alvilágba Hel-hez és felajánlja neki Odin szemét. Az ajándék végtelenül értékes, ugyanis ezzel Hel, a gonosz boszorkány képes úgy és azt látni, mint Odin. Sindri a kalapácsot is felajánlja megvételre, de azt Odin máshová hajította, Hel viszont nem hisz neki, ezért kedvesével, az óriások királyával tömlöcbe vetteti Sindri-t és folytatja ördögi tervét.
Amíg Odin nem figyelt, Hel az óriásokat vezetve sorban elfoglalt minden falut, most pedig megtámadja az utolsót is: amelyben Thor él. A fiú szerencséjére előző éjjel a Morzsoló éppen az ő házára zuhant. A fiú összeismerkedik az élő kalapáccsal, de először nem hiszi el, hogy varázserővel bír. A helyzet gyorsan megváltozik, amikor Hel az óriások élén a faluba érkezik: Thor megpróbálja felvenni vele a harcot, de az alvilág úrnője mindenkit megfagyaszt vagy elhurcol és a fiú épphogy csak képes elmenekülni.
Valhallában Odin dühöng, mert nem elég, hogy elvesztette a fél szemét, az emberek többé nem áldoznak neki ételt (nem is tudnak, hiszen elkapták őket), viszont Freyja rájön, hogy Hel áll a pusztítás mögött. Thor rátámad egy pár óriásra, de hiába gyakorolt, még nem túl jó Morzsoló forgatásában és csak az menti meg, hogy Odin Freyja kíséretében meglátogassa, hogy felajánlja: kiképzi és apja mellett ő vezetheti a seregeket Hel ellen. A forrófejű Thor azonban nem akar várni - otthagyja az istenek királyát és azonnal az alvilágba siet, hogy megmenthesse szeretteit.
Hel számít az érkezésére (hiszen Odin szemével látja, amint Thor otthagyja az istent) és csapdát állít: a fiú legyőz pár óriást, de egy boszorkány vénséggé varázsolja és bár az óriások által elfogott falubeli lány, Edda segítségével elmenekül, elvesztik a varázs-kalapácsot.
A kalapács így Hel kezébe kerül, aki hadba indul Odin és lelakott serege ellen, ám Thor nem adja fel: még erő nélkül is kész szembeszállni Hel-lel, hogy megvédje az emberek és az istenek világát...
Apróságok:
A Thor és az óriások furcsa rajzfilm: egyrészt a szokásos kisköltségvetésű alkotás a megszokott problémákkal (pl.: a nem túl esztétikus modellekkel és a sok kínos poénnal), másrészt viszont néhány jópofa ötletet sikerült a mesébe integrálni.
Maga a film tele van logikai ellentmondásokkal és kisebb-nagyobb problémákkal. A mese elején például Edda azért viszi üstjét Thor-hoz foltozni, mert mint mondja, azt a kecskék kirágták. Aha, a fém üst közepét. Fejvakarásra késztetheti a nézőt az is, amikor Thor nem hiszi el, hogy Morzsoló varázskalapács lenne. Egyrészt egy gyönyörű vésetekkel díszített, színarany kalapácsról van szó, amelyhez foghatót életében nem láthatott, másrészt a kalapács beszél, mozog és képes lebegni.
A legnagyobb problémáa talán az, hogy sok más rajzfilmhez hasonlóan itt sem sikerült eldönteni, a készítők pontosan mit is akarnak: a mese alapvetően komoly történettel operál, de a beleerőltetett burleszk elemek tönkreteszik a hangulatot. Az is furcsa, hogy miért erőltették az alkotók a nem túl gusztusos szemkivétel (nem elég, hogy kiesik Odin mindkét szeme, Hel időről időre kicseréli a saját szemét Odin-éra, hogy lássa, mit tesz az óriások királya).
Ez persze nem jelenti azt, hogy a Thor és az óriások rossz film lenne, inkább az egyszer nézős kategóriába tartozik. A film okos ötlete, hogy Hel nem végez a falusiakkal, hiszen azzal az égbe juttatná őket, erősítve Odin seregét. Érdekes a rajzfilmbeli áldozatok működése is. Az emberek áldozatokat (különböző ételeket) készítenek Odin-nak, miközben imádkoznak, kérve valamit az istenségtől - az étel ezáltal a Valhallába kerül és Odin akkor hallja az imákat, ha elfogyasztja az ételt.
Jópofa Thor kiképzése is és végre itt egy film, amely tisztában van azzal, hogy ha valamit lassításban mutatnak, akkor közben a szereplők is lassítva beszélnek (emellett jópofa, hogy a rendszerint duci nőkként ábrázolt valkűrök itt egyben komoly harcosok is).
A Thor és az óriások sok más alkotással (például Az élet könyvével) együtt szinte nyom nélkül jelent meg, majd merült a feledés homályába, de az érdeklődők tehetnek vele egy próbát.
Adatok:
Származási ország: Izland-Németország-Írország
Stúdió: CAOZ és mások
Rendező: Oskar Jonasson, Toby Genkel és Gunnar Karlsson
Megjelenés éve: 2011
Hossz: 83 perc
Költségvetés: ismeretlen
Ajánlott: elsősorban az idősebbek korosztálynak, az északi mitológia iránt érdeklődőknek