Karácsonyi lidércnyomás

„Ez volt az eddigi legborzasztóbb ünnepünk. Köszönet mindenkinek!”


A világ:

Mielőtt a - főleg az angol-oktatás mellékvágányaként - az amerikai Halloween (ejtsd: hellovín) ünnepe teret nyert Magyarországon, bemutattak egy furcsa filmet: a Karácsonyi lidércnyomás-t, amely nem hasonlított a többi rajzfilmre (de a maiakra se).

Ekkor még a Disney csöpögős hercegkisasszonyos-megmentős meséi szinte gyeduralkodóak voltak, ahol a jó legyőzte a csúnyát, erre tessék - egy rajzfilm, ahol a főhősök szörnyek (és nem olyan aranyos szörnyek, mint a Szörny Rt-ben).

A Karácsony lidérnyomás, mint ahogy a neve is mutatja, a szörnyetegek egy csapatának világába kalauzol minket. Ebben az univerzumban létezik egy erdő, amelyben több fa található, rajtuk egy-egy szimbólum.

Az egyiken például fenyőfa áll: itt lakik a karácsony, de van húsvét, és ami még fontosabb, Halloween is, amikor szörnyűséges teremtmények lepik el az utcákat és mindenkit halálra rémisztenek. Ha véget ért az adott ünnep, a szörnyek hazamennek, ahogy a húsvéti nyúl is hazaugrándozik. Az ajtókat senki sem őrzi, így bármikor megtörténhet, hogy valaki átmegy egy másik ünnepbe (és talán nem titok, hogy a későbbiekben ez fog megtörténni), ami nagy kalamajkát okoz.

A Karácsonyi lidércnyomás Stop-motion technikával készült, ami azt jelenti, hogy a szereplők nem rajzoltak, hanem bábukat állítottak be, lefényképezték őket, majd egy picit arrébb állították őket és ismét lefényképezték. Mivel minden másodpercben jó néhány képet kell készíteni, ez rendkívül időigényes módszer (e rajzfilm készítése is több évig tartott, noha a lefényképezett képek ”készen voltak” - a rajzfilmeknél az utómunkálatok is sok időt vesznek igénybe.

Azért meg kell említenünk, hogy minden szellem rajzolt, így ezt a művet is besorolhatjuk rajzfilmként.

Manapság a számítógépes animációk (mint a Shrek) szinte teljesen kiszorították a stop-motion technikát, mivel a szereplők furcsán, kissé természetellenes mozognak benne, de itt ez csak tovább fokozza a túlvilági látványt (ahogy az azonos technikájú 2005-ös Halott menyasszonyban is).

Túlvilági látványból pedig nincs hiány, hiszen e művet a furcsa, gyakran félelmetes, de egyben humoros filmeket készítő Tim Burton alkotta meg, a zenét pedig Danny Elfman szerezte (ő írta Burton majdnem minden filmjében felcsendülő muzsikát, valamint a Simpson család zenéjét is).

A Karácsony lidércnyomás sötét, hátborzongató látványvilágán a karakterek is nagyot dobnak, mivel mind jellemüket, mind megjelenésüket tekintve deformáltak, eltúlzottak, féloldalasak (egyetlen jellemvonásukat domborítják ki, de azt nagyon).

A kissé melankolikus jelenetek ugyanakkor viccesek is és nem kell aggódni: ez egy mese, nem pedig horrorfilm.

Ehhez az is hozzátartozik, hogy a Karácsonyi lidércnyomás-ban nem beszélnek lyukat az ember hasába: ahogy azt egy jó filmben kell, a hatást túlnyomórészt maga a látvány adja. Azt a kevés megszólalást, ami a filmben van, számos dalbetét szakítja meg, melyben a szereplők érzéseikről énekelnek (emiatt a mese olyan, mint egy musical). A dalokat, melyek többségét 1-1 lény énekel nem fordították le, ami az angolul értőknek hátrány, de kiváló nyelvtanulási lehetőség (az első Magyarországon bemutatot verziót feliratozták, a hang teljesen angol volt).


Szereplők:

Mint fentebb is olvasható, a Karácsonyi lidércnyomás Halloween-földön játszódik és egy híján minden nevesített szereplő is itt él (azaz különféle szörnyekről lesz szó).

Bár Halloween-városnak van polgármestere, e terület hőse mégis Rosszcsont Jack, akit a tökök királyának is tartanak, noha külsőre inkább egy rendkívül magasra nőtt vékony, frakkos csontvázra hasonlít.

Jack-et város-szerte ismerik kiváló rémisztői képességéről, ami máshol nem lenne túl hízelgő, de itt a köztisztelet jele. Jack-et tehát mindenki szereti, már csak azért is, mert kíváncsi, érdeklik az új dolgok és nem mellesleg igazi vezéregyéniség, viszont rettentően naiv.

Jack tökéletes ellentéte Sally, a ”rongybaba”-lány. Ő Dr. Finklestein, a kacsaszerű doktor teremtménye és bár nem természetes úton jött a világra, jóval okosabb (és félősebb), mint a többiek. Mikulás így foglalja őt össze: „Hallgass erre a lányra. Sally az egyetlen épeszű lény ebben a bolondokházában!”

Dr. Finklestein afféle őrült tudós, aki mozgássérült (kerekesszékes) és ideje túlnyomó részét kastélyában tölti. Sally-t azért hozta létre, hogy legyen, aki mindig mellette van és szereti, de valószínűleg légy került a levesbe, mert a lány Jack-et szereti és rendszeresen megszökik a doktortól.

Fontos szereplő még Féregzsák, az árnyékban rejtőző gonosz lény - ő az egyetlen Halloween-városban, aki gyűlöli Jack-et, ám jelenleg nem sokat tehet, mert gyakorlatilag száműzték a településről és egy fában él. Egyetlen látogató-triója Bikfic, Kópic és Nyápic, a három gyerek(-szerű) csirkefogó, akiket még a polgármester sem szeret, bár ők inkább csak szelesek, pajkosak, nem pedig gonoszak.

Ezen kívül Halloween minden fontosabb szörnye felbukkan: az ágyad alatt rejtőző rémség, vámpírok, múmia és bohócok, boszorkányok, farkasember, csontvázak és még ki tudja hány csúfság. Egyszóval széles a választék - még a mikulás (jobban mondva Víghullás) is bekukkant.


Történet:

A Karácsonyi lidércnyomás két, de legalábbis másfél szálon fut: Jack és Sally ténykedését követhetjük nyomon. A mese elején éppen véget ért a karácsony és a szörnyek szörnyen ünnepelnek: remek, sőt, rémisztően jó volt a Halloween.

Bár Rosszcsont Jack ismét a Halloween ”királya” lett és a város egy emberként ünnepli, a csontváz(tök)ember mégsem boldog: mint mondja, olyan sokszor élte ezt át, hogy már unja. Legszívesebben valami újat csinálna, de hát a Halloween szinte csak az ijesztgetésről szól (az amerikai cukorka-gyűjtögetésről szó sem esik).

Jack szó szerint halálra unja magát az erdőben, nem is sejtve, hogy Sally utána lopakodik, de nem mer szóba elegyedni a hőssel, akibe szerelmes.

Csakhogy Jack megtalálja az ünnepek fáit és egy hirtelen jött széllökéstől bezuhan az egyik fába. Amikor feltápászkodik, egy teljesen új világ tárul a szemei elé: itt a talaj mindenhol fehéren szikrázik, és különös, kis lények tengetik mindennapjaikat. A főhős elámul, amikor meglesi a kismanók életét: az apró, szorgos lények fenyőfákat díszítenek, ajándékokat készítenek és mézeskalácsokat sütnek.

A város apró lakói egy hatalmas, vörös ruhás lénynek engedelmeskednek, ami nem annyira meglepő, tekintve, hogy Jack Karácsonyvárosba érkezett.

Közben odahaza felbolydulnak a rémségek: Jack eltűnt! Nemsokára azonban Rosszcsont Jack visszatér és előadást tart utazásáról, amit viszont a szörnyek nem értenek, hiszen nincsenek hozzászokva, hogy például egy ajándékos dobozból semmi szörnyűség nem ugrik elő, sőt, a doboz nem is akarja megharapni őket.

Jack hiába hozott magával díszeket, égőket és könyveket, nem érti a karácsony működését, de Dr. Finklestein segítségével megvizsgálja a tárgyakat és komoly döntésre jut: megszerzi a karácsonyt (ő lesz a következő télapó). A fellelkesült csontkollekció alig bírja türtőztetni magát és a város minden lakójának feladatot ad: fel kell javítaniuk az ajándékokat és újakat kell készíteniük, hogy azokat ő majd szétoszthassa a gyerekek között.

Sally (akinek a ruhát kell megvarrnia) próbálja ugyan figyelmeztetni, de Jack fel sem fogja a szavait. Megbízza Bikfic-et, Kópic-ot és Nyápicot, hogy rabolják el a Víghullást, ő pedig elindul, hogy békét és szeretet osszon.

A gyerekek boldogan várják az ajándékokat - annál nagyobb a pánik, amikor az ajándék egy zsugorított fej vagy más szörnyűség. Az emberek végső elkeseredésükben légvédelmi lövegekkel lövik Jack csontváz-rénszarvasok vontatta szánját, a dolgot nem értő Jack pedig lezuhan.

Eközben Sally ismét elszökik a doktortól és az egyetlen értelmes dolgot teszi: megpróbálja kiszabadítani a Mikulást. Arra azonban nem számít, hogy a pocakos öregembert Féregzsák ejtette foglyul. Kiderül, hogy Jack mégsem halt meg, de a szörnyűséges Féregzsák őt is el akarja tenni láb alól, azonban egy kilógó szál végül az egész történet fonalát megfordítja...



Apróságok:

A Karácsonyi Lidércnyomás egy kiváló példa arra, amint sokan szajkóznak, még többen viszont nem vesznek tudomásul: attól, hogy valami rajzolt vagy gyerekes, még nem feltétlenül csak és kizárólag kisgyerekeknek szól.

Bár a filmet nem Tim Burton rendezte (ő ”csak” a producer és az eredeti történet írója), a rá jellemző sötét, morbid, de nem annyira ijesztő világ itt is jelen van.

A film egyik leg-érzelmesebb jelenete például, amikor a toronyszobába zárt Sally epekedve néz Jack háza felé, majd összekészít neki egy kis ajándékot és mivel nem lát más kiutat, kiveti magát az ablakon. Persze a lány karcsú teste a zuhanástól darabokra szakad, kezei és lába elválnak a torzótól, a tömést adó levelek kiesnek. Borzalmas, ugye? Az. De itt Sally csak egy rongybaba, aki elővesz egy tűt, összevarrja leesett testrészeit, majd elindul szerelme felé.

A Karácsonyi lidércnyomásának alig vannak hiába (pl.: hogy fognak meg bármit a szellemek?), egyetlen problémája talán csak túlzott egysíkúsága: a szereplők jók vagy rosszak és nem csak a háttér, de a többi szörny is kidolgozatlan.

Ettől még ez az alkotás párját ritkítja, amit az is bizonyít, hogy élemedett kora ellenére igazi kultuszfilmmé vált (mint a Toy Story - Játékháború). Az alkotásból 2006-ban bemutatták a 3D-s változatot is, amely - mint általában a 3D - alig ad hozzá az élményhez, viszont jól mutatja, hogy sokak számára 13 évvel a bemutatás után is ugyanolyan remek film a Karácsonyi lidércnyomás, mint 1993-ban.


Adatok:

Származási ország: Amerikai Egyesült Államok

Stúdió: Touchstone Pictures

Rendező: Henry Selick (Tim Burton ötlete alapján)

Megjelenés éve: 1993 (a 3D-s változat 2006-os)

Hossz: 76 perc

Költségvetés: 50 millió $ (~ 11 milliárd forint)

Ajánlott: főleg az idősebb korosztálynak és annak, aki valamennyire ért angolul vagy szereti Tim Burton-t


Vissza
Ötlet.Minőség.Elfnet.hu | 2011-2024 | Minden jog fenntartva.