Kalózok! - A kétballábas banda

„Pollyt nem lehet megvenni”


A világ:

A fatörzsekből kivájt bödönhajók és a tutajok révén az emberiség már az őskorban megkezdte a tavak és folyók meghódítását, később pedig komolyabb hajóival partközeli, végül nyílt tengeri utazásokra vállalkozott. A tengereket és óceánokat átszelő kereskedelem már az ókorban is óriási értéket képviselt: aranyért és más értékes fémekért a legkülönfélébb egzotikus termékek cseréltek gazdát.

De ahol rendkívül értékes, jóformán őrizetlen kincsek utaznak, ott csakhamar felüti a fejét a bűnözés és ez a tengeren sem történt máshogy. A tengeri bűnözés, a kalózkodás tehát rendkívül hosszú múltra tekint vissza (már az ókorban is léteztek kalózok, ld.: Szinbád rajzfilm) és máig komoly károkat okoznak. A kalózkodás végigkísérte az emberiség történetét, ha valaki a kalózokat emlegeti, mégis mindenki egyből az észak és Dél-Amerika közötti Karib-tengeri térségre és az erről elnevezett Karib-tengeri kalózkodásra gondol (a Disney nem véletlenül készített élőszereplős filmeket A Karib-tenger kalózai címmel).

A valódi kalózkodás szörnyűséges dolog, a képzőművészetben viszont gyakran kisebbfajta hősökként, jócskán kiszínezve ábrázolják a kalózokat (a Disney filmjei sem éppen történelmi hitelességükről híresek). 2012-ben az Aardman animation brit filmstúdió elkészített egy könnyed kalóz-paródiát, amelyben a kisgyerekek is átélhetik a karibi kalózok dicső korát, amikor kalózok százai járták a tengereket.

A Kalózok! - A kétballábas banda alapfelállása pont az, amit az előbb is leírtam: a karibi tengeri kalózkodás aranykorában járunk, amikor a világot a Brit Birodalom uralta, de a közép-amerikai partoknál egész kis kalóz-városok épültek, amelyekből a briteket és más népeket kijátszó kalózok indultak fosztogató útjaikra.

Mindez borzasztóan idegesíti az angol királynőt: legyőzhetetlen flottája megsemmisítő vereséget mért a spanyolokra és igazából minden ország tengeri haderejét felőrölték, a kalózkodást viszont nem tudták megszünteti, ami azért baj, mert ahogy az uralkodó admirálisa figyelmét is felhívja, gyűlöli a kalózokat (még a királyi címerén is ez olvasható „Útálom a kalózokat”).

Közben messze-messze Angliától egy kalózhajón éppen kitör egy csetepaté, mert a legénység nem tudja eldönteni, hogy a fosztogatás, vagy a szabjaforgatás-e a fontosabb. A kapitány közbelép, mivel szerinte a kalózéletben nem a szép szabják és a rablás a legjobb, hanem a sonka, a legénység pedig boldogan elfogadja e bölcseletet, mert a hajón bőségesen van sör (és persze sonka).

Valójában azonban a Kalóz Kapitány nem a sonkára vágyik a legjobban, sőt, még csak nem is a rabolt aranyra: a kalózkirály ugyanis minden évben kiírja az év kalóza versenyt, a kapitány pedig mindenáron el akarja nyerni a trófeát (ami nem egyszerű, mert az elmúlt 20 évben egyszer sem ő nyert).

A Kalózok! - A kétballábas banda egy stop-motion animációs gyerekfilm, amely a brit Aardman stúdió védjegye; akárcsak az angol humor, amit a felnőttek talán még gyerekeiknél is jobban értékelhetnek, ráadásul a mozi technológiailag is kifogástalan: a néző gyönyörű szín-kavalkádot kap a pénzéért és a készítők bámulatos dolgokat hoznak ki a bábukból.


Szereplők:

A Kalózok! - A kétballábas banda középpontjában maga a furcsa kalózcsapat áll. A brancsot Kalóz Kapitány, a kalózkapitány vezeti, aki gyönyörű, dús szakállat növesztett: szemben sima arcú első tisztjével, Ketteskével. A Kalóz Kapitány nem túl okos, de büszke, bátor és optimista alak, aki imádja a legénységét, akárcsak túlméretezett papagáját, Polly-t.

Kalóz Kapitány kalózhajóját egy kis csapat kalóz üzemelteti. Ott van például a kissé lökött Albínó kalóz, a Köszvényes kalóz, a Kalóz sállal, a meglepően nőies kalóz (becsületes nevén: Meglepően domború idomú kalóz), de még van egy tengerészruhába öltöztetett hal is.

Az összeszokott csapat most nagy fába vágja a fejszéjét, mert ahhoz, hogy kapitányuk elnyerje az év kalóza díjat, nemcsak az angolok eszén kell túljárniuk, de a többi híres kalózkapitányén is.


Történet:

Kalóz Kapitány és csapata sikeresen megérkezil a Vér-szigetre (amely nevét azért kapta, mert Vér-sziget alakú) és a kapitány boldogan aláírja a nevezési lapot az év kalóza versenyre. Nagyon elszánt, hogy ezúttal végre nyer, ám ekkor befut a konkurencia. Először is ott van Fapata Hastings, a néger kalóz, aki legutóbbi útján kifosztotta Nyugat-Indiát! Csakhamar felbukkan a szépséges, ám veszélyes női kalózkapitány, Penge Liz is, aki szúr, mint egy fullánk, és gyönyörű, akárcsak a világ legnagyobb gyémántja, amit nem sokkal azelőtt rabolt - jócskána letörve a kapitány önbizalmát, de aztán mindketten (illetve Kalóz Kapitánnyal mindhárman) elszomorodnak, amikor megérkezik Bellamy.

Büszke Bellamy a két látványos belépővel érkező előző kalózt is lepipálja: ő ugyanis egy hatalmas bálnán fut be, bokáig aranytallérban, elnyerve minden jelen lévő kalóz tiszteletét. Kalóz Kapitány álma ismét összetörik, ugyanis Bellamy minden évben elnyerte előle a díjat és úgy tűnik, ez idén sem lesz másképpen. Kalóz Kapitány végül feladja - elkeseredésében még a jelentkezési lapot is eldobja, mivel a többi kalóz is kineveti, hiszen az ő fejére csupán 12 fabatkányi vérdíjat tűztek ki (igaz, elfogásáért ajándékként egy tollat is adnak).

Másnap a kapitány újult erővel indul rabolni, hogy olyan kincset szerezzen, ami senki másnak nincs. Sikeresen utol is érnek egy bárkát, de sajnos ez egy ragályhajó, amelyen csak betegek utaznak. Később sem szerencsésebbek: megtámadnak egy tanulmányi kirándulást, egy nudista hajót, végül pedig egy szellemhajót, így nem meglepő, hogy egyetlen fityinget, de még egy aprócska drágakövet sem tudnak szerezni.

A Kalóz Kapitányt az újabb kudarcok még inkább lelombozzák és amikor csapata újabb hajót észlel, csak lemondóan hümment - megunta a kalózlétet, már rabolni sincs kedve. Első tisztje, Ketteske azonban újra fellelkesíti és végül a kapitány csak rászánja magát a támadásra.

A megtámadott hajón nem más utazik, mint Charles Darwin - egy tudós fiatalember, aki immár 93 napja szeli a tengert, hogy új fajokat fedezzen fel (és lehetőség szerint egy barátnőt is). A Kalóz Kapitány teljesen kiakad: Darwin-nak sincsen aranya, hiszen ez egy tudományos expedíció, amelyen csak majomveséket és különböző tartályokba helyezett állatokat talál, ezért dühében elkapja Charles Darwin-t, hogy aztán a cápák közé vethesse.

Már úgy tűnik, nincs remény, amikor Darwin észreveszi a kapitány papagáját. Darwin tudja, miért dagadt a papagáj: mert nem is papagáj, hanem egy dodó! A tudomány állása szerint a dodó madarak 150 évvel korábban kihaltak, ezért Polly, a Kalóz Kapitány madara a század tudományos felfedezése lehet!

Ha sikerül bemutatni a dodót a londoni Tudományos Társaságnak, könnyedén elnyerhetik az év felfedezője díjat, hiszen a madár létezése igazi világszenzáció. A terv jól hangzik, csak van egy aprócska hibája: Londonban nem csak a brit Tudományos Társaság székel, de Viktória királynő is - a kalózok engesztelhetetlen ellensége.

A Kalóz Kapitány azonban megszállottá válik: úgy gondolja (nem is alaptalanul), hogyha bemutatja a társaságnak a dodót, óriási díjat kap, amellyel talán még a kalózok versenyében is győzhet. Ez első akadályt sikerrel veszik: egy hét alatt elérik a Brit Birodalom központját, London-t, sőt, cserkészlányoknak öltözve elosonnak a helyi jard mellett, de amikor éjszakára Darwin kísérteties házában szállnak meg, megkezdődnek a támadások.

Először egy titokzatos, köpenyes kis alak (Darwin álarcot öltött majma) próbálja megszerezni Polly-t, majd a királynő is közbelép és bár végül a Kalóz Kapitány minden álma valóra válik (amihez csak a madarát kell eladnia), kiderül, hogy Polly minden kincsnél többet ér. A kapitány elindul, hogy visszaszerezze a madarat, de rá kell eszmélnie, hogy Viktória királynő egy szörnyűséges titkos társaság tagja, amely Polly életére tör...


Apróságok:

A Kalózok! - A kétballábas banda egy újabb kis gyöngyszem az Aardman-tól. Maga a film első látásra nem egy mese-óriás: a szereplők aranyosak, de nem végtelenül cukik, a poénok pedig a gyerekeknek talán kissé túl magasak (a film sok kalózokkal kapcsolatos kifejezést elsüt, de nem áll meg bemutatni, hogy mi is az a grog vagy a skorbut - igaz, ezek nem is illenének egy gyerekfilmbe).

Ez a kettősség végigkíséri a filmet. Igazából csak apróságokba lehet belekötni (például a Kalóz Kapitány első tisztjét Ketteskének hívják, noha ő rang szerint Egyeske lenne), viszont kapunk egy remek autós (kádas, majd biciklis) üldözési jelenetet és a főcím előtti rövid rajzolt betétbe is több ötlet ment bele, mint az utóbbi évek több egész estés rajzfilmjébe.

A film több klisét elsüt, de a mese-végi csavar elég durva (főleg, amikor a szakács kinyitja az éléskamrát, benne a sütésre váró ijedt pandával és más veszélyeztetett állattal). Az egész film tipikusan brit: tucatnyi kis poént süt el (személyes kedvencem a túlbuzgó, jókora szakállas Meglepően domború idomú kalóz), de ezeket a film nem nyomja a néző arcába: ha észreveszi, észreveszi, ha nem, nem, a mese csak ezért nem fog megállni.

A Kalózok! - A kétballábas banda nem fog mindenkinek tetszeni (és rejtély, hogy a tudós szerepére miért éppen Charles Darwin-t választották), de aki látta (és szerette) a Shaun, a bárány-t vagy Wallace és Gromit meséit, annak mindenképpen érdemes beülnie erre a családi komédiára.


Adatok:

Származási ország: Egyesült Királyság

Stúdió: Aardman Animations

Rendező: Peter Lord és Jeff Newitt

Megjelenés éve: 2012

Hossz: 88 perc

Költségvetés: 55 millió $ (~ 12,1 milliárd forint)

Ajánlott: kicsiknek és felnőtteknek egyaránt, de főleg a kalózok kedvelőinek


Vissza
Ötlet.Minőség.Elfnet.hu | 2011-2024 | Minden jog fenntartva.