A kis hableány
„Cserébe kérem...a hangodat”
A világ:
A Walt Disney társaságot évtizedeken át érte (éri máig) a jogos kritika: a cég nem tudott (de legalábbis nem akart) saját történeteket megalkotni, ehelyett jól bejáratott, közismert (ingyenes) meséket dolgozott fel: elég csak Robin Hood-ra vagy Csipkerózsikára gondolni, de első egész estés filmjük, a Hófehérke és a hét törpe sem kivétel. Ezek a mesék persze csak az alapot jelentették, amelyeket aztán a Disney kiegészített (éneklés, aranyos kis állat kísérő, töltelék-karakterek, festett háttér, stb.) és akár tetszik, akár nem, ebben az amerikai óriásvállalat mindenki másnál nagyobb tapasztalatra tett szert.
Ezen írás tárgya, A kis hableány is ezek közé a rajzfilmek közé tartozik. A mesét eredetileg Hans Christian Andersen költő/meseíró alkotta meg és igen régen, 1831-ben jelent meg. A mese alapján 1913-ban a koppenhágai kikötőben egy kis hableányos szobrot is felavattak és a történetet 1989-ben a Disney is műsorára tűzte (természetesen a tőlük megszokott átdolgozott, erősen kibővített formában).
A kis hableány az 1800-as években játszódik, ami ma már történelmi regénynek tűnik, pedig eredetileg a ”mában” történt (tekintettel arra, hogy Andersen ekkor élt). A kis hableány rajzfilm elején egy hajó szeli a habokat, fedélzetén a kíváncsi Erik herceggel. A matrózok a csendes vizekért és a jó szélért Triton királyt, a sellők urát dicsérik, nem is sejtve, hogy az óceán mélyén, ahová ember sosem merészkedik, tényleg élnek csodálatos sellők, harmóniában a tenger állataival; halakkal, rákokkal, delfinekkel.
Triton király éppen egy, a lányai által előadott koncertet tekint meg. A hat csodaszép királykisasszony közös koncertjének apropója, hogy először mutatkozik be a színpadon a csodálatos hangú Ariel, a hetedik lány. A gond csak az, hogy amikor a koncert fénypontján eltárul a hatalmas kagyló, Ariel sehol sincsen.
A lány ugyanis éppen egy hajóroncsot fedez fel: a veszéllyel dacolva gyűjti az emberek által hátrahagyott apróságokat, például egy villát és egy pipát, hogy aztán a felszínen egy kelekótya sirálytól megkérdezhesse, pontosan mire is valók.
Triton király viszont gyűlöli Ariel hobbiját. A tengerek ura minden embert veszélyesnek tart, akik csak betolakodók a vizekben és megtiltja, hogy bárki is a felszínre merészkedjen, nemhogy érintkezzen az emberekkel. Egy tengeri vihar után azonban Ariel élete gyökeres fordulatot vesz és a kislány ármányoktól sem mentes kalandra indul.
A kis hableány a Disney 28-ik egész estés rajzfilmje, és mint ilyen, szállítja az egérfüles vállalattól megszokott jegyeket. A film látványvilága csodálatos, a színek és a fény-árnyék játéka külön dicséretet érdemel. A minden előzetes jel nélkül dalra fakadó főszereplő leginkább kor-tünetnek tudható be, bár a mai néző (hallgató) számára már furcsa lehet, hogy a 16 éves Ariel egyértelműen női hangon énekel, igaz, ez nem csak a magyar hangot biztosító Oszvald Marikára igaz: az eredeti műben Jodi Benson sem éppen kislányos hangon énekel.
Szereplők:
A kis hableány-ban számos sellő; hableány és habfiú bukkan fel, köztük Triton hat lánya, de a címszereplő mellett egyedül Atlantika királya, Triton játszik érdemi szerepet a történetben. Ő a tengerek nagyszakállú, fehér hajú ura, aki erős kézzel, de igazságosan vezeti a népet. Lányai közül egyértelműen Ariel a kedvence, a legkisebb hercegnő. A vörös hajú, érdeklődő, de végtelenül naiv lány. Ariel egyetlen vágya, hogy megismerhesse az emberek világát, amiről szinte semmit sem tud.
A lány legjobb barátja Ficánka, egy sárga-fehér trópusi hal. Ficánka mindig követi Ariel-t és alapvetően kedves, rendes kis halacska, de rettentően ijedős. Ficánka mellé idővel felsorakozik Triton udvari muzsikusa, Sebastian is, az apró vörös rák, aki egyben az uralkodó főtanácsosa. Őt Triton bízza meg Ariel felügyeletével, nehogy a lány valami butaságot csináljon, de a kis rákocska inkább csak a józan ész hangjának számít, hiszen képtelen visszatartani a lányt.
Ariel harmadik kis barátja Hablaty, egy sirály, aki a tengerből kiálló apró sziklán lakik. Az ütődött madarat Ariel imádja, mert Hablaty ismeri az emberek világát, de ezt a lány inkább csak szeretné elhinni, ugyanis a sirály a villát például bizgentyűnek (magyarul fésűnek) hiszi, hogy a trompipát ne is említsük.
A kis csapat azonban nem sejti, hogy a királyságból száműzött Ursula, a félig nő, félig polip lény figyeli minden mozdulatukat és titkon azon mesterkedik, hogy Ariel-hez fűződő viszonyát kihasználva letaszítsa a trónról Triton-t. Ebben segítségére van boszorkányos varázstudása és két elektromos angolnája, Agónia és Begónia.
Történet:
A szeleburdi Ariel - apja tiltása és Sebastian károgása ellenére - felúszik a felszínre, ahol éppen ünnepelnek Erik hajóján. A kíváncsi sellőlány felkapaszkodik a hajó oldalán és bekukucskál a mellvéd alatt: a matrózok mind mulatnak, táncolnak és zenélnek. A lányt Max, Erik kutyája észreveszi, Ariel viszont Erik-et látja meg és első látásra beleszeret a sudár, jóképű hercegbe. Öröme azonban nem tart sokáig, mert egy szörnyű hurrikán közeledik és kíméletlenül lecsap a hajóra. A matrózok küzdenek, de a hajó megadja magát és elsüllyed. Az utasok épségben megmenekülnek, de Erik a vízbe esik.
Az ifjú herceg mégsem fúl a vízbe, mert Ariel az utolsó pillanatban a segítségére siet és kimenti. Amikor azonban a fiatal férfi felébred és meglátná az éneklő szépséget, aki kimentette, Ariel elmenekül, magára hagyva Erik-et.
Ariel visszatér a víz mélyére, az ő világába, de nem tudja elfelejteni, ami történt. Egyre csak Erik-en jár az esze, újra és újra a fiúra gondol, testvérei pedig azonnal észreveszik, hogy fülig szerelmes valakibe. Triton is megneszel valamit, de teljesen félreérti a helyzetet: ő azt hiszi, legkisebb lánya azért viselkedik olyan furcsán, mert egy ifjú sellőfiúba szeretett bele, pedig ennél nagyobbat nem is tévedhetne.
Az igazság azonban nem sokat várat magára: amikor a király rájön, hogy a lány egy földi halandóba szeretett bele, Triton szörnyű haragra gerjed és dühében Erik vízbe zuhant szobrát is megsemmisíti. A kétségbeesett Ariel messzire úszik - apja hamar megbánja, amit tett, de ekkor már késő: a lány egyenesen Ursula csápjaiba úszik.
A szürke színű, éjsötét szívű boszorkány egy varázslatot ajánl. Három napra Ariel-t emberré változtatja, lábbal meg mindennel, de ezért kér is valamit. Mielőtt a három nap lejárna, Erik-nek az igaz szerelem csókjával meg kell csókolnia Ariel-t, akibe bele kell szeressen (ha ez megtörténik, a sellő örökké emberré válik). Ursula mindezért cserébe csak egy jelképes apróságot kér: a lány csodálatos hangját.
Ariel aláírja a szerződést és Ursula beváltja az ígéretét: a lányt partra mossa a víz és immár nem sellőlány, hanem egyszerűen csak lány, hiszen nincs többé farokuszonya, van viszont két formás kis lába - és mindezért csak a hangját kellett kölcsönadnia.
A lánynak látszólag hatalmas szerencséje van, ugyanis Erik éppen a partot járja: a férfi eltökélte, hogy megtalálja azt a lányt, aki gyönyörű énekével felkeltette. Ariel semmit sem tud az emberek világából és hang nélkül megkérdezni sem tudja, mi mire való, de végtelen bájával és elbűvölő természetével mégis leveszi a lábáról a herceget.
Ursula viszont dühöng: attól fél, hogy Ariel esetleg sikerrel jár, ezért csábító alakot vesz fel és a lány gyönyörű hangjával felvértezve elindul, hogy elcsábítja Erik herceget igaz szerelme orra elől...
Apróságok:
Az Ariel egy immár több mint negyed évszázados mese és mint ilyen, egy másik korban született. A kis hableány-ban nincsen karakter-fejlődés, túlzottan sok humor vagy akció (még a dalok is nélkülöznek bármiféle teátralitást), de egyszerűsége ellenére világszerte milliók szívébe lopta be magát.
A film persze nem tökéletes. Lehet piszkálni, hogy Ariel arcra miért 9-12 éves, amikor teste egyértelműen egy fiatal felnőtt nőé (hogy az ikonikus sziklás jelentet felnőtt felhangoktól sem mentes újragondolását ne is említsük), de abba is bele lehet kötni, hogy Ficánka hogyan képes többször beragadni az elsüllyedt hajó ablakába, miközben a lényegesen szélesebb csípőjű Ariel könnyedén átfér.
Igen, Atlantikában minden bizonnyal dívik a poligámia (Triton-nak bizonyára több felesége is volt, ugyanis lányai megjelenésre rendkívül eltérőek), de ez ugyanúgy nem sok embert érdekel, mint ahogy Sebastian, a rák teljes neve sem (ami amúgy Horatius Álnokusz Kókuszbambusz Sebastian).
A kis hableány rajzfilm-feldolgozásában jelennek meg érdekes felvetések - pl.: meddig menjen el egy apa, ha lányát próbálja védeni, hogy a fiatalok mindig a tiltott gyümölcs után vágyakoznak a legjobban és hogy az első szerelem nem a jellemről vagy a tettekről szól, hanem egyszerűen a szerelem érzésének felfedezéséről, de ez sem túl fontos.
A kis hableány egyszerűen egy, mára klasszikussá vált, elbűvölő mese kislányoknak, 9-től 19 (de akár 99) éves korig. Ez persze nem jelenti azt, hogy a Disney spórolt volna a befektetett energiával: Ariel ártatlansága sugárzik a jeleneteiből, ellenben például a hurrikán vagy Ursula legyőzése rendkívül félelmetesre sikerült.
Ha már Ursula: a fél-polip boszorkánynak nincsen semmi karaktere, nem fejlődik sehová, cseppet sem szimpatikus, de egyszerűen annyi stílus szorult ebbe a mellékszereplőbe, mint tucatnyi más rajzfilmbe együtt: emlékezetes minden pillanat, amit a vásznon tölt.
Ha az éneklő hercegkisasszony irányvonaltól a Disney nem is tudott elszakadni A kis hableány-ban, sikerült egy kortalan mesét megalkotni, ami ma is bártan ajánlható az ifjú hölgyeknek és amelyet sokan a Disney-reneszánsz kezdeteként jelölnek: egy bő évtizeden át tartó korszakénak, amelyben a kiváló Disney-mesék uralták az egész estés rajzfilmek világát.
Adatok:
Származási ország: Amerikai Egyesült Államok
Stúdió: Walt Disney Pictures
Rendező: Ron Clements és John Musker
Megjelenés éve: 1989
Hossz: 84 perc
Költségvetés: 40 millió $ (~ 8,8 milliárd forint)
Ajánlott: elsősorban tinilányoknak és nőknek