Anno 1404 - Dawn of Discovery
„A patríciusoknak soha semmi nem elég”
Körítés:
Sokféle szimulációs játék létezik - van, ahol egy sofőrt (pl.: Euro Truck Simulator 2) vagy egy pilótát (Microsoft Flight Simulator) irányítunk, máshol egy egész csapatot (pl.: Football Manager), de vannak teljes gazdaság-szimulációk is (pl.: SimCity).
Utóbbiak hátulütője, hogy igencsak bonyolultak, gyakran a játék működésének elsajátítása is órákba telik és az ilyen játékok grafikája többnyire messze elmarad a korszak RTS-eihez képest. Persze vannak kivételek - ilyen például az Anno sorozat, melyek minden része más korban játszódik (megjelenési sorrendben Anno 1602, 1503, 1701, 1404, 2070), de egyéb tekintetben igen hasonlóak egymáshoz; az alapfelállás (korhű városmenedzselés) például mindig ugyanaz.
A sorozat ezúttal a XV. századba kalauzol minket, a nagy földrajzi felfedezése korába (a Dawn of Discovery alcím jelentése: a felfedezések hajnala), emiatt mindennek ilyen beütése van. Kolumbusz még nem fedezte fel Amerikát és bár ma már közismert, hogy a vikingek ezt már évszázadokkal előtte megtették, nem ők váltak híressé. Most őket követve mi is alámerülhetünk a gyarmatosítás idegőrlő gyakorlatába és bár szintén nem a mi nevünk fogja fémjelezni a középkor végét, remélhetőleg már maga a játék is jutalom lesz az Anno 1404-el.
A játékban több történet található, de a lényegük azonos: fel kell fedezni az új, lakatlan szigeteket és jól prosperáló településéket kell építeni, mindezt szép, középkor-végi hangulatban - ez utóbbi már a menüben tetten érhető. Az ugyanis a képi világra fókuszál: a menüpontokat balra csoportosították, ezért kevesebbet takar a háttérbeli ”élő” képből.
Mielőtt ész nélkül nekiesnénk egy birodalom felvirágoztatásának, érdemes átböngészni játékbeli lehetőségeinket. A hadjárat egyfajta tanuló-pályaként funkcionál, ami nem rossz ötlet, hiszen így nyugodt körülmények között sajátíthatjuk el a később alkalmazott fogásokat.
A játékban lehetőség van végtelenített módot választani és akik szeretnek elveszni a részletekben, azok imádni fogják a számos beállítást. Nem csak azt választhatjuk meg ugyanis, hogy ki legyen az ellenfelünk vagy mekkora legyen a kezdőtőke, de a pestis lehetőségét is vagy azt, hogy hány hajó elsüllyesztése után hirdessen győztest a játék.
Ha sikerült kiválasztani a megfelelő játékmódon, már csak el kell indítanunk a betöltést, mely alatt humoros(-nak szánt) töltőképernyőket kapunk (hasonlóan a Spore-hoz).
Játékmenet:
Az Anno 1404 ugyan a StarCraft/Dune II/stb. sémára épült (kezdj kicsiben, építs világbirodalmat, győzd le az ellenfeleidet), így van valós idejű építés és harc is, de a játék egyben szimulátor is, ahol nem az öldöklés, hanem a gazdaság áll a középpontban. A játék során legfőbb feladatunk a növekedés lesz, ami nem is olyan egyszerű, mint amilyennek elsőre tűnik.
Kezdéskor kapunk egy aprócska raktárt és minimális kezdődőkét, hogy ezzel gazdálkodva építsünk világbirodalmat. Ehhez mindenekelőtt lakosságra lesz szükség, ezért építeni kell egy kis kereskedelmi épületet és néhány vityillót.
A beköltöző lakosság különféle munkákat vállalhat (már ha mi építünk nekik megfelelő épületeket): fát vághatnak, halászhatnak vagy almabort készíthetnek. A parasztoknak igényeik is vannak, ezért szükség lesz egy kápolnára is, hogy vallási igényeiket is kielégítsük (+ megeszik a halat és megisszák a bort).
A játékban kiemelt szerepet kap az egyensúly megteremtése: újabb lakóépületek felhúzásával növelhető a lakosság létszáma, így újabb dolgos kezeket kapunk, akik egy második, harmadik favágó-műhelyben kaphatnak állást. Ezzel azonban megnő az étel- és ital-fogyasztás, emiatt újabb almaligetekre és halászkunyhókra lesz szükség, idővel pedig újabb kápolna felépítésére is szükség lehet. A játék egyik hasznos aprósága a gyakran felbukkanó ”segítő fej”, aki hasznos tippeket ad, mikor hogyan tovább.
A fejlődés nem csak lehetőségeket (több áru - több pénz), de újabb kihívásokat is jelent. Amint birodalmunk lakossága meghaladja a 100-at, a feltűnnek az első polgárok. Ők a korábbi négy (étel, ital, hit, társaság) szükséglet mellett külön ruházatot és szórakoztatást is igényelnek. A lakóknak van egy harmadik, végső szintje is: a patríciusok (akik nyolc szükséglet egyidejű kielégítését várják el). A nagyobb lakosság és különösen a nagyszámú patrícius mégis előnyös, hiszen őket megadóztatva növelhetjük bevételeinket.
A fentiek miatt az Anno 1404 túlnyomó részében a játékost az fogja lekötni, hogy a legkülönfélébb javakat megfelelő számban biztosítja embereinek. Ezt némileg egyszerűsíti a kereskedelem. Apró szigetünk kereskedhet a birodalmával, de akár a „Kelet”-tel is felveheti a kapcsolatot. Ha meghódítunk egy második szigetet is, már nem csak más birodalmakkal kereskedhetünk, de akár saját magunkkal is. Erre a belső árucserére szükség is van, mivel a különböző földdarabok különféle adottságokkal rendelkeznek.
Az Anno 1404-nek nincs klasszikus vége (kivéve ha a küldetéseknél teljesítjük az adott feladatot), de a lakosság számának emelkedésével és főleg felemelkedésével a játék egyre összetettebbé válik.
Eszköztár:
Az Anno 1404 grafikája nem elképesztő, de teljesen rendben van: főleg távolról nézve birodalmunk gyönyörűen néz ki, bár el kell telnie egy kis időnek, mire az ember ilyen távolságból meg tudja különböztetni egymástól a hasonló alakú és színvilágú épületeket.
Az embereket közvetlenül nem irányíthatjuk, de láthatjuk, ahogy munkába járnak vagy épp konflisokon húzzák a kitermelt nyersanyagokat. Ezt a közeli nézetet a játék meg is mutatja az olyan küldetéseknél, mint pl.: keress meg három lovagot (akik városkánk forgatagában csámborognak).
A megjelenítés terén az egyetlen kifogásolható dolog a realitás és a túlzások kettőssége. A karakterek (ha nem is érik el a Tropico 4 szintjét, de) eltúlzottak, az arabok különösen sztereotipizáltak és a legközelebbi (amúgy használhatatlan) kameranézet felfedi a grafikai motor képességének határait.
Persze egy stratégiai játéknál nem a látvány a domináns, hanem a játékmenet és a tartalom, ezen a téren pedig nincs mit szégyellnie az Anno 1404-nek. Az épületek köre a fejlődéssel egyre szélesebbé válik. A polgároktól kezdődően a nyersanyagok mellett megjelennek a feldolgozott termékek is: a kender (NEM vadkender) például a ruhagyártáshoz kell, míg a kibányászott fémből és szénből fegyvereket kovácsolhatunk. Természetesen minél több alapanyag szükséges egy termékhez, annál több pénzt kapunk érte.
A játék során különféle feladatokat is kapunk, melyeket elvállalva növelhetjük nem csak pénzünket, de a megbecsültségünket is. Aranyra pedig szükség lesz, mert a legtöbb épület pénzbe is kerül, melyre kizárólag kereskedelemmel tehetünk szert. Egyes szigeteken speciális épületek találhatóak (pl.: kolostor), melyekhez utat építve tovább bővülnek a lehetőségeink.
Amennyiben meguntuk európai embereink nyafogását, létrehozhatunk arabok lakta szigetet is - természetesen ők más nyersanyagokat preferálnak, de ugyanúgy sírnak a mecsetért vagy a szőnyegért.
Ellenfelek:
Bár a játékban leselkednek ránk halálos ellenfelek, a legveszélyesebbek mégis saját lakosaink. Ők ugyanis nem átallnak folyamatosan zaklatni minket, hogy szerezzük be minden egyes szükségletüket. Hiába építünk fel egy jól működő városkát, a külső szekcióban élők esetleg túl távol laknak a templomtól, ezért nem hajlandóak továbbfejlődni. Ha számukra egy új templom építésével végre biztosítjuk a „hit” szükségleget, akkor meg továbbfejlődnek, ezzel újabb problémákat szülve.
A nagyvárosokban belső problémák is keletkeznek, mint például a bűnözés, emiatt szükség lesz börtönökre. Idővel hontalanok is megjelennek, akiket vagy elkergetünk, vagy felépítünk számukra egy (vagy több) épületet.
Egyes nyersanyag-fajták csak bizonyos szigeteken fordulnak elő, mások pedig korlátozott számban, ezért idővel rá leszünk kényszerítve újabb szigetek felkeresésére. Itt lép be képbe a kereskedelem, ami viszont előnyös is lehet, hiszen ha van pénzünk és van kitől venni, akkor átmenetileg pótolhatjuk hiányzó áruinkat.
Mivel a játékban lépéseink kihatással vannak a jövőre (az 1-2 órával későbbi játékmenetre), ezért érdemes előre gondolkozni. Hiába építünk hatalmas mennyiségű favágó kunyhót, ha azt nem tudjuk értékesíteni (vagy még rosszabb: tárolni), akkor az egész mit sem ér.
Saját lakosságunk mellett szintén gondot jelenthetnek a kalózok is, akik nem képviselnek túl nagy erőt, de lekötik kapacitásainkat. Ez ugyan általában csak 1-3 hadihajót jelent, de mivel a hajók fenntartása igen költséges, ezért érdemes őket hasznosítani, nem csak cirkálni.
Az Anno 1404 egyébként erősen eltolódott a gazdasági szimuláció irányába. Amíg a kezdeti épületeket potom pénzért, pikk-pakk felhúzhatjuk, addig egy hajó megépítése vagy katonák toborzása meglepően időigényes és drága folyamat.
Emiatt háborúra rendszerint csak a játék vége felé kerül sor és többnyire csak kisebb vízi csatákra fog sor kerülni (a Cossacks-ban tapasztalt méretű ”világháborúkra” senki se számítson). Az is gyakran előfordul, hogy bár túlerőben vagyunk, hadihajóink kergetik az 1-2 betolakodót (a pálya mérete és a hajók lassúsága miatt ez rendszerint hosszú percekig eltart).
Tippek és Hátrányok:
Az Anno 1404 igyekszik egyesíteni a bonyolult gazdasági szimulátorokat és az akció-orientált RTS-eket, ráadásul mindezt humorral akarja fűszerezni (nem is teljesen eredménytelenül), de pont emiatt a túlzott megfelelési vágy miatt a játék nem tökéletes.
A két legnagyobb hiba, melyeket ráadásul orvosolhattak volna, a rendkívül hosszú játékidő és az üresjáratok. A gazdasági-, kereskedelmi-szimulátorok mind hosszúak, de az Anno 1404 valós idejű kialakítása miatt ez hatványozottan igaz: hiába húzunk fel épületeket és növeljük bevételeinket, nincs meg a szintugrás-szerű fejlődés érzése (ellenben jó pont, hogy a játék figyelmeztet, ha túl hosszú ideje játszunk).
Részben a hosszú játékidő miatt gyakoriak (főleg kezdetben) az olyan időszakok, amikor épp nincs mit tenni, mivel épp a megfelelő mennyiségű nyersanyagra várunk - e kettő problémát a többek között a magyar Imperium Galactica 2-n is alkalmazott megállítás/gyorsítás funkcióval kiküszöbölhettek volna.
Egy idő után az is feltűnik, hogy nem is olyan nagy a választék: a küldetések azonos sémákból építkeznek, ellenfelünk mindig ugyanaz a néhány (hölgy lovag, kölyök, bíboros) karakter, stb., de pont emiatt a játékot nem olyan nehéz kiismerni:
1.: Blokkokban építkezzünk! A lakó-körzetek közepén templom, kereskedelmi központ és piac legyen (körülötte a házak), a nyersanyag-termelők távolabb legyenek, a bánya mellé érdemes felhúzni a feldolgozó-üzemet.
2.: Ha nem akarunk több nyűgös lakost, ideiglenesen tiltsuk a felemelkedést (a boldog polgárok többet érnek, mint az elköltöző, mérges patríciusok).
3.: A kereskedelmi útvonalak létfontosságúak! Amint rendelkezésre áll egy szabad hajónk, létesítsünk rendszeres vízi kapcsolatot egy másik szigettel.
4.: Hajóink rendkívül fontosak és, ezért ha megsérülnek, lehetőség szerint javítsuk meg őket.
5.: Ne támaszkodjunk raktárkészleteinkre, mert az nagyon hamar elfogy.
Összegzés:
Az Anno 1404 egy érdekes színfoltja a gazdasági szimulátoroknak és bár nem hibátlan, sikerét jelzi, hogy a SimCity sorozat is ebbe az irányba igyekszik. Relatív egyszerűsége (de legalábbis egyszerű kezelhetősége) példás és a látványvilágra sem lehet panasz (a fentebb vázolt, helyenként unalmas játékmenetre már annál inkább).
A játék megjelenése után egy évvel, 2010-ben debütált az Anno 1404: Venice DLC, amely egy klasszikus küldetéslemez. A játék magyarul nem jelent meg, de Sasa5671 mind az alapjátékot, mind pedig a kiegészítőt lefordította, ezért a játékhoz nyelvtudás nem szükséges.
Adatok:
Megjelenés éve: 2009
Platform: PC, Mac (+ átirat Nintendo DS-re és Wii-re)
Típus: gazdaság-szimulátor
Fejlesztő: Related Designs
Gépigény:
Processzor (GPU): 4,3 Ghz (vagy Dual Core)
Memória (RAM): 1024 MB
Merevlemez (HDD): 6144 MB