Otokar Cobra

„Cobra”


Előzmények:

A páncélautók az első világháború alatt terjedtek el és a két háború között, majd a második világháború alatt is nem csupán megmaradt, de még nőtt is a népszerűségük. A páncélautók előnye rendkívül széles és flexibilis felhasználási körük. Alkalmasak csapatszállításra és páncélzatuk általában megvédi a bent ülőket a kiskaliberű lőszerektől, illetve a tüzérségi töltények repeszeitől, emellett a legtöbb típus rendelkezik beépített géppuskával, ezért alkalmasak nem páncélozott (ún. puha) célpontok megsemmisítésére.

A páncélautók ezek mellett (gumikerekes kialakításuk révén) egyszerre alkalmasak nehéz terepen történő közlekedésre és műúton történő, nagy sebességű haladásra úgy, hogy az adott út burkolatában nem tesznek kárt. Mindezek miatt a páncélautókat felderítésre, csapatszállításra és megfelelő fegyverzettel csapásmérésre is használják, ráadásul áruk lényegesen elmaradt a fő csataharckocsik árától, ezért azoknál nagyobb számban készülhetnek.

Ennek ellenére a hidegháború végéig az Amerikai Egyesült Államok és a Szovjetunió mellett csupán néhány ország gyártott páncélautókat: egy-egy fejlett nyugat-európai állam, a szovjet típusok másolatait gyártó kommunista országok (pl.: Kína), illetve kisszámú elszigetelt vagy embargó alá vett ország (ld. afrikai diktatúrák).

A páncélautók fejlesztését azok jelentős költsége is gátolta: miközben az amerikaiak és a szovjetek általában nyomott áron értékesítettek harcjárműveket, egy ilyen páncélautó hajtóművét, a futóművet, a páncélzatot és a szükséges alrendszereket rendkívül költséges fejleszteni és létrehozásukhoz igen komoly precíziós gépiparra van szükség.

Az 1990-es évek elején, a Szovjetunió széthullásával a legtöbb ország jelentősen csökkentette hadikiadásait, ugyanakkor a korábbi bipoláris piac hirtelen nyílttá vált. Számos országban indult meg a hazai fejlesztés és gyártás, sok esetben a korábbi (általában szovjet vagy amerikai) típusok alapján.

Ezen országok közé tartozott Törökország is, amelyet instabilitása ellenére az amerikaiak támogattak. Több kaotikus évtizedek követően a hatalmas átvevő katonai diktatúra 1983-ban választásokat írt ki, a kormányalakítás jogát Turgut Özal nyerte meg, aki a demokratikus folyamatok beindítása mellett (igaz, rendkívüli mértékű adósságot felhalmozva) gyors gazdasági növekedést hozott létre.

Az egyre erősödő ipari bázison az 1990-es évek elején Törökország egy saját tervezésű páncélautó fejlesztését kezdte meg. Magát a fejlesztést és a gyártást az Otokar Otomotiv ve Savunma Sanayi A.S., röviden Otokar végezte, amely több évtizedes tapasztalattal rendelkezett a buszgyártás terén és az 1980-as évek második felében már a török hadsereg számára brit Land Rover-ek páncélozott változatát készítette.

Az ezzel szerzett tapasztalatokat az Otokar következő típusában hasznosította és páncélozott csapatszállító programját már a kormányváltás sem befolyásolta; az 1990-es évek végére létrehozva az Otokar Cobra könnyű páncélautót.


Konstrukció:

A Cobra Törökország első teljesen hazai fejlesztésű páncélautója, bár a típus egyes komplex egységeit, például hajtóművét importálják, ezzel kikerülve a rendkívül drága, de egy típusnál nem kifizetődő hajtómű-fejlesztés költségét. Maga az Otokar Cobra egy átmeneti harcjármű: alapvetően egy modernizált hidegháborús páncélautóról van szó, de egyes megoldásai már a modern típusokat idézik. Részben ez az oka a Cobra jellegzetes, szemből rombusz alakú (erősen döntött oldalfalú) testének is.

A Cobra-t könnyű páncélozott platformként fejlesztették, lehetővé téve különböző fegyverzet felszerelését. A jármű alapvetően csapatszállítónak épült és nem rendelkezik toronnyal, de beépítettek egy körbeforgatható toronygyűrűt, amelyre különböző fegyverzet erősíthető: általában egy darab 7,62 mm-es géppuskát vagy egy 12,7 mm-es nehézgéppuskát szerelnek a Cobra-ra.

Mivel ennek használatához a lövésznek ki kell hajolnia a járműből, a toronygyűrű köré többféle ”páncélgallér” erősíthető, amely hátulról, oldalról és szükség szerint szemből is nyújt bizonyos szintű védelmet. Emellett a Cobra testének hátsó részén mindkét oldalt két-két kisméretű, zártható nyílást alakítottak ki, ezeken át a bent ülők saját fegyvereiket is használhatják.

Az Otokar Cobra páncélzata relatív vékony, elsősorban a kézifegyverek tüze ellen véd. A pontos páncélvastagság titkosított (ez általános a még rendszerben álló típusokon), de az ismert, hogy a páncélzat a NATO STANAG 4569-es elvárás-rendszere alapján 1-es szintű. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a páncélzat ellenáll egy 30 méter távolságból kilőtt szabványos 7,62 mm-es, illetve 5,56 mm-es NATO gépkarabély-lőszernek, azaz gyakorlatilag ellenáll kiskaliberű lőfegyverek tüzének (a páncélautó frontrésze ennél valamivel erősebb páncélzatú).

Az Otokar Cobra ugyan nem kifejezetten aknarobbanás elleni harcjárműként (angol rövidítéssel: MRAP) típusként épült, de a páncélautó rendelkezik bizonyos szintű védelemmel (a STANAG 4569-es 1-es szintű védelemhez hozzátartozik, hogy a jármű túlél egy alatta robbanó taposóaknát vagy kézigránátot).

E páncélautó rendelkezik bizonyos fokú aknarobbanás elleni védelemmel: nem ehhez a feladathoz fejlesztették, de az erősen döntött, ”V” alakú hasi páncélzat és a robbanást a járműtől elvezető első kerékjárat csökkentik az improvizált robbanószerek detonációja által okozott erőhatásokat. Emellett a Cobra páncélautóhoz képest nagyméretű első és oldalsó páncélablakokat kapott, jelentősen megkönnyítve a vezető dolgát.

A menetkészen 6,2 tonnás harcjárművet egy, az amerikai General Motors-tól vásárolt 8 hengeres dízelmotor mozgatja, amely 190 lóerős teljesítményre képes: ezzel a négykerék meghajtású Cobra műúton akár 115 km/h-val is haladhat, miközben jelentős, 700 km feletti hatótávolsággal rendelkezik.

A Cobra oldalsó és hátsó ajtajain át a vezető mellett maximum 8 katona hordozására alkalmas. A típus előkészítés nélkül, menetből képes vízi akadályok leküzdésére - e célból a páncélautó kipufogórendszerét a váz felső részén helyezték el. A Cobra-t a vízben kisméretű hajócsavarok mozgatják.


Fejlesztések:

Az Otokar Cobra török fejlesztésű páncélautó, de a típus alapját az amerikai HMMWV, közkeletű nevén Humvee adja: innen származik többek között a páncélautó futóműve, igaz, ez csak a fejlesztési és gyártási költségek mérséklésére szolgál és a Cobra önálló tervezet, más módon nem kapcsolódik a legendás amerikai terepjáróhoz.

A Cobra-hoz hasonló a szintén az Otokar vállalat által gyártott Akrep, magyarul skorpió könnyű páncélautó, de ez a hasonlóság csak optikai: a 6,2 tonnás, 9 fős Cobra-val szemben az Akrep csupán 3,6 tonnát nyom és 8 (2+6) fő szállítására képes. Ennek oka (ahogy az fentebb is olvasható), hogy a Cobra-val szemben az Akrep a Land Rover Defender 90/110-re épült, alkatrészei nagy része a brit típustól származnak. Ez szintén a költségcsökkentés miatt alakult így: az Akrep és a Cobra sem átalakító-készlet.

Az Otokar Cobra moduláris mivolta miatt a jármű nem készül különböző kialakításokkal, mivel a páncélautó külső átalakítás nélkül alkalmas a legtöbb feladat ellátására (pl.: az Otokar Aselsan csak felszerelésében tér el a Cobra-tól).

Jelen cikk íráskor a Cobra-ból egyetlen változat létezett, a Cobra II. Ez utóbbi típus gyakorlatilag önálló páncélautó, amely kismértékben hosszabb, szélesebb és magasabb elődjénél.

A Cobra II páncélzatát jelentősen megerősítették, ettől tömege gyakorlatilag megduplázódott: 6,2 tonnáról 12 tonnára nőtt. A korábbinál lényegesen nagyobb tömeg miatt a Cobra II-t már egy 281 lóerős dízelmotor hajtja, emellett különböző elektronikai kiegészítőkkel (köztük légkondicionálóval és hátsó kamerával) látták el. Az alapváltozattól eltérő frontrésze miatt a Cobra II-es könnyen megkülönböztethető az Cobra-tól.


Szolgálatban:

A Cobra 1997-ben állt szolgálatba, mint a török szárazföldi haderő (törökül Türk Kara Kuvvetleri) elsődleges könnyű páncélautója. A típus kezdetben párhuzamosan állt rendszerben a kisebb, Land Rover-alapú Otokar Akrep-pel, de a hadsereg a Cobra-t részesítette előnyben, ezért a típus fokozatosan kiszorította elődjét (a ZPT páncélozott terepjáró a Cobra kiegészítésére szolgál, mivel a rendfenntartó szervezetek számára elegendőnek ítélték egy, a Cobra-nál rosszabb képességű, de olcsóbb csapatszállító rendszeresítését).

A Cobra pontos darabszáma nem ismert, az viszont igen, hogy a több mint 1200 példányból Törökország 700-nál is több ilyen páncélautót állított rendszerbe. A típus ennek köszönhetően a török kontingenssel járt Afganisztánban és Irakban, valamint számos alkalommal bevetették Törökországon belül, a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) szeparatista mozgalom ellen.

Az Otokar Cobra elsősorban Törökország igényeinek kielégítésére született, ennek ellenére sikeresen exportálták: több, mint egy tucat közel-keleti, észak-afrikai és távol-keleti ország rendszeresítette, köztük Algéria, az Egyesült Arab Emírségek és Pakisztán. A külföldre került példányokat szintén bevetették: Nigéria a Boko Haram terrorszervezet ellen, Grúzia pedig a 2008-as grúz-orosz háborúban.

A Cobra fegyverzetét a megrendelő igényei szerint alakítják ki: a fent említett 7,62 mm-es, illetve 12,7 mm-es nyugati gépfegyverek mellett lehetőség van 12,7 mm-es szovjet NSzV nehézgéppuska, 20,25 vagy 30 mm-es gépágyú, vagy akár 40 mm-es gránátvető beszerelésére is. Amíg a gépfegyvereket a toronygyűrűre lehet felfogatni és egy fő a járműből félig kihajolva üzemelteti őket, a gépágyúkat kisméretű automata torony fogadja be - ebben az esetben a fegyvert magából a páncélautóból irányítják.

A típus számos feladatkörben használható. Alapvetően csapatszállításra, felderítésre és szükség esetén támogató járműnek épült, de átalakítva alkalmas parancsnoki harcjárműnek, illetve mentőjárműnek, emellett akár kisméretű radar hordozására is képes.

Az Otokar Cobra képességei ma már elmaradnak a valóban modern könnyű páncélautóktól, ugyanakkor azoknál lényegesen olcsóbb, emellett a fejlesztett Cobra II-es részben orvosolja a bázismodell hiányosságait.

A típus moduláris építése miatt a megrendelő a személyautókon megszokott módon kiválaszthatja a számára fontos extrákat: a különböző opcionális szettek között például található a nukleáris, biológiai és vegyvédelmi kiegészítő is, ez azonban nem része az alapfelszereltségnek. A Cobra háborúban még nem járt, de (elsősorban a PKK-val folytatott összecsapások során) több példány megsemmisült.


Utóélet:

Az Otokar Cobra egy önálló hadiiparral (a típus fejlesztésekor még) nem rendelkező ország relatív sikeres terméke. A török páncélautó képességei ugyan a hasonló méretű nyugati járművektől elmarad, ugyanakkor alapvetően elégséges teljesítményű és fontos lépést jelentett a helyi hadiipar fejlődésében. Ma már Törökország nemcsak saját fejlesztésű páncélautókat (pl.: Kirpi, Ejder) gyárt, de az Altay képében egy fő csataharckocsit is kifejlesztett, amely létjogosultsága ugyan megkérdőjelezhető, de technikailag mindenképpen elismerésre méltó:


Otokar Cobra csapásmérő változatok:

A Cobra-ból nem épültek különleges változatok, de fegyverzetét módosítva alkalmassá válik erősen páncélozott célok leküzdésére is. A típus képes egy 81 mm-es aknavető hordozására, de kifejezetten páncélvadász szerepkörben is használható - ehhez a géppuskák és gépágyúk helyett a könnyű páncélautóra izraeli Spike vagy amerikai BGM-71 „TOW” irányított páncéltörő rakétaindító szerelhető (a Cobra II-ből is létezik hasonló modell).


Műszaki adatok:

Név: Otokar Cobra

Típus: könnyű páncélgépkocsi

Fizikai jellemzők:

Tömeg: 6,20 t

Hossz: 5,23 m

Szélesség: 2,22 m

Magasság: 2,10 m

Motor: 190 Le-s (General Motors, ”V” hengerelrendezésű, 8 hengeres)

Legénység: 1 fő (+ max 8 utas)

Támadás és védelem:

Elsődleges fegyverzet: nincs (lehetőség géppuska, nehézgéppuska, gépágyú, gránátvető vagy rakétaindító felszerelésére a toronygyűrűre)

Másodlagos fegyverzet: nincs

Páncélzat: ismeretlen mm

Teljesítmények:

Végsebesség: 115 km/h (úton), ismeretlen km/h (terepen)

Hatótávolság: 752 km


Vissza
Ötlet.Minőség.Elfnet.hu | 2011-2024 | Minden jog fenntartva.